Leginkább a gyerekeimröl szoktam fényképeket készíteni, gondoltam leírok mellettük olyan érdekes történeteket is, amik velük kapcsolatosak, amiket ök mondtak és nem csak képeket teszek. Mi ugyanis egy kétnyelvü család vagyunk (német és magyar), ezért vannak vicces szituációk, amelyek ebböl adódnak, ha az ember gyereke még csak most tanul beszélni.







újabb események





2011. február 27.

Parókában

Ati egyre ügyesebb lesz, már többször mentem be arra a szobájába reggel, vagy a délutáni alvás utan, hogy valami miatt sír. Egyszer az egyik karja nem volt benne a pulcsijában, hanem a nyak részen volt kidugva, máskor pedig le volt húzva a hálózsákja zipzárja, csak éppen nem lépett ki belöle. Azt mondanom sem kell, hogy a zokniját egy nap 50-szer húzza le és dobja el nagy ívben. Már nem tudom hány zokni lehet a szekrény alá becsúszva, ugyan az ágy alól még ki tudom szedni, de a fiókjában már alig találok friss zoknit, így aki ajándékozni akar valamit neki, zoknit vegyen ;-)

Lara múlt héten szerdén este nagyon fájlalta az egyik fülét, éjjel még mellettem is aludt, az apját meg számüztük a pincébe a vendégágyra. Másnap az ovival kirándulós, erdöjárós napjuk szokott lenni, ezért ebben a hidegben inkább azt mondtam, maradjon velünk otthon két napig. Egy hét múlva ugyanis repülünk haza Magyarországra és betegség miatt nem akartam elhalasztani az utat. Itthon is maradt, a két napon már nem volt fülcsibaja, csak kis taknyolás és köhögés. Hogy lefoglaljam, elövettem a Bastelkistet, amiben midenféle anyag, papír, gyöngy van és egy füzetet, amiben le van irva, hogyan lehet betüket készíteni és ruhacsipesz segítségével rögzíteni, pl. az ajtóra. Így elkezdtük megalkotni a LARA betüket. Én megrajzoltam a figurákat és betüket, Lara pedig kivágra, ragasztotta, rajzolta a szemet, szájat. Ragasztani és kivágni egyébként is nagyon szeret, mindig tiszta miszlik a nappali. Így a gyöngyök nagy részét is gyorsan felragasztotta arra a fehér lapra, amit alátétként használtunk.



El is felejtettem korábban írni, hogy Larának Karácsony elött véget ért a "Katis" idöszaka. Kb. egy fél évig eltartott, hogy Atinak kellett szólítani, de mivel ez nekem túl fura volt, rábeszéltem a Katira (az apjának nem tetszett ez sem egyébként). Mindig Katinak kellett szólítanom. Na ennek hála Istennek vége, visszakaptam a Larácskámat.

Larácskáról jut eszembe.. Gyerekszínházban voltunk megnézni a Piroska és a farkas címü mesét. Lara elöre ment a gyerekekhez a színpad elé, de pár perc múlva sírva jött hozzám, hogy ö nem akar ott nélkülem ülni. Az ölembe vettem és beszélgettünk, amikor az elözö sorban hátrafordult egy idösebb nö és magyarul szólt hozzánk! Kiderült, hogy ö a két unokájával van itt a színházban, már 25 éve idekint él. A gyerekei még beszélnek magyarul, az unokák már sajnos nem. Milyen kicsi a világ! Mindenesetre kérdezte Larát, hogy mondja meg, hogy hívják. Lara válasza: Larácska.. :-) Végül elöre mentünk ketten és készítettem pár képet is az elöadásról. Lara félt a farkastól és ezért akkor ott nem tetszett neki, de hazaérve már szeretett volna máskor is elmenni.

Március elején repülünk Magyarrszágra, így elmentem fordrászhoz melíroztatni a hajamat. Utána voltam vásárolni is és éppen most van karneválszezon, így vettem egy fehér parókát és egy szemüveget. Amikor hazamentem, fel is vettem és kíváncsi voltam, mit szólnak hozzá a gyerekek. Lara úgy viselkedett, ahogy elvártam, Ati pedig meglepett. Lara azt mondta, fél tölem, tegnap még szép voltam, ma meg már nem vagyok az - és itt elkezdett sírni. Ati meg éppen sírt, amikor beléptem, de odajött az ölembe és a vállamra hajtotta a fejét, megnyugodott. Amikor letettem, leült elém és hiába szólongattam, csak a földet nézte, nem mert rámnézni. Miután levettem a parókát és a szemüveget, kiróbálták ök is, megbarátkoztak vele, akkor már minden rendben volt.
Lara tornaóráján is volt farsang, mindenki beöltözött és ment a hangos zene. Na ettöl meg Ati ijedt meg és kezdett el sírni. Egy órán keresztül nem is tudtam letenni, annyira nem tetszett neki a dolog. Lara viszont élvezte!


Még több kép a galériában




2011. február 9.

Morzsák

Megyünk az anyósomhoz Larával és Atival. Az út mentén fehérre van festve nagyon sok fa törzse, majd ezután festetlen fák következnek.
Én: Nézd csak, fehérre vannak festve a fák!
Lara: Igen, vicces (nevet). Bioztos a szürke fák festették be öket!
Én (értetlenül): Hogy festették volna be a fák, nincs is kezük...
Lara: A szájukkal...

Atit az utóbbi idöben elég nehéz lefektetni aludni, nappal is és éjszaka is. délben ebéd után mindig kakálhatnékja van és pont akkor csinálja, amikor már egy kicsit aludt. Így rendszeresen véget is ér a sziesztája, fel kell mennem hozzá és megint lehozni magunkhoz. Így volt ez ma is. Ati sírt, én felmentem hozzá és ott állt az ágy elején, nézett az ajtó felé, mint mindig. Ami új volt, hogy a nadrágja elötte hevert a földön, a két zoknija pedig az ágy másik oldalán a földön. Már le is öltözött a peluscseréhez! A rossz alvókája valószínüleg a 17. fogának köszönhetö. Már csak egy hét és másfél éves lesz!

Voltunk a minap az IKEA-ban pár apróságot venni. Apa húzta a kiskocsit, benne Larával. Apa mondott valami vicceset, én is nevettem rajta. Mondta is Larának (magyarul) - "apa vicces?" Erre Lara tiszta komoly képpel válaszolt (németül) - "látod, hogy nevetek?" - Na ezen aztán olyan jót nevettünk!

Hazafelé indultunk és az autópályán nagy dugóba keveredtünk - a fél órás út végül másfél óráig tartott, de legalább volt idönk egymásra és beszélgetni. Apa és Lara a dugóról beszélgettek, az autókról, hiszen az a kedvence Larának. Apa kérdezte végül Larát, hogy mondják magyarul, hogy "Lastwagen" (teherautó). Lara rávágta: "LKB!" Erröl azt kell tudni, hogy nem LKB, hanem LKW, csak a W és B Laránál nem teljesen világos még. Ez pedig a Lastwagen-nek a német rövidítése. Így ezen is jót mulattunk.

Lara ovijában péntek a könyvtár nap. Ilyenkor az ovi könyvtárából kölcsönöznek ki egy-egy könyvet, amit a szülökkel otthon elolvasnak a gyerekek, majd hétfön visszaviszik a könyvet az oviba. Én is könyvtáros vagyok náluk néhány egyéb anyukával együtt. A héten Lara egy dinós könyvet hozott haza és Alfreddal elolvasták többek közt azt, miért is haltak ki a dinók. Alfred rá is kérdezett, mit tud erröl Lara (németül):
Apa: Miért haltak ki a dinók, Lara?
Lara: Mert mind meghaltak..

Este a lefekvésnél én kérdezgettem öt a könyvben olvasottakról, ezúttal magyarul:
Én: Mit olvastatok a könyvben, hogy haltak ki a dinók?
Lara (kis gondolkodás után): Hmmm.. jött egy kis kerek és ráesett a nagy kerekre és akkor eltünt a napocska és sok-sok vulkán lett és meghaltak.
Én: Éhenhaltak?
Lara (csodálkozva): Nem..
Én: Csak azért haltak meg, mert elment a napocska?
Lara: Igen...
Én: De nézd csak, most is sötét van, mert lement a napocska, mégsem halunk meg ezért.

Ezután elmeséltem neki az általam tanult verziót, hogy becsapott egy meteorit a földbe, elborított mindent a tüz, minden elégett, a dinók nem találtak kaját, vagy megégtek és mind kihaltak. Ezután mondtam tovább és Lara egyre csodálkozott: Hogy volt egy olyan idöszak, amikor se növények, se állatok nem éltek még a földön, minden forró volt itt. Erre Lara csodálkozva: "Autók sem voltak?" "Házak se? "Lámpák?" "És az ég?" - Na itt már nevettem. aztán megegyeztünk, hogy azok sem voltak. Söt, egy idöben még a hold sem létezett, de jött egy nagy meteorit, ami becsapott a földbe és akkor pattant ki a földünböl a hold. Lara széttárta a kezét és úgy kérdezte, hogy "Ilyen nagyon régen volt?".

Ati az utóbbi idöben gyalogolni szokott a buszmegállóba, ahonnan Lara indul az oviba és ahova érkezik. Így ugyan tovább tart az út, de idönk mint a tenger. Még egy kivágott fatörzset is mindig meg szeretne mászni, mint a növére.



Lara felvételt nyert a helyi tornaszövetség gyerektorna csoportjába, végre volt megüresedés! Így most hétfön és kedden jár tornaórára, amit imád! A minap mentem érte, kicsit korábban érkeztem és még láttam pár percet az óra végéböl. Körben ültek a gyerekek és beszélgettek, amíg az órát tartó két csaj elrámolta a nehéz szönyegeket. Larán a Spiderman-es pólója volt, erröl folyt a beszélgetés. Azt kérdezte az egyik gyerek Larától, hogy ö most fiú vagy lány? Miután kiderült, hogy lány, a legtöbben csodálkoztak, hogy lányok is vehetnek fel spidermanes pólót? Lara meg magabiztosan mondta, hogy persze, söt, ö Lightning-et is szereti és van is olyan pólója otthon (Lightning a piros versenyautó a Verdák c. filmböl). Tényleg kissé fiúsan öltözik Lara és nem is babákkal játszik, hanem inkább autókkal, ez már igaz.


Pucoltam a gyerekeknek mandarint és odatettem eléjük egy kistányérre. Lara elkezdte a szeletekkel etetni Atit, de mielött a szájába tett volna egy falatot, "belemártogatta" valami számomra láthatatlan dolgoba a tányéron. Kérdeztem is töle:
Én: Mit csinálsz a mandarinnal? Simgogatod vele a tányért?
Lara: Nem, belemártom a sóba..
Én (nevetve): Na, akkor az biztos nagyon ízlik majd Atinak!



2011. január 26.

Hétköznapok

Atinak ismét kibújt egy szemfoga. Elötte napokig csak úgy folyt a nyála, már gondoltuk, hogy mi következik. De más tünete nem volt. Ezzel most majd 1,5 évesen 15 foga van.

Elolvad az anyai szivem, ha a 4,5 éves kislányom reggel ébredés után hozzám bújik és azt mondja: " Anya, én nagyon-nagyon szeretlek téged!" :-)

Larát elhoztam a buszmegállóból, ahova az ovis busszal érkezik délben. Láttam, hogy valami kis fehéret szorongat az ujjai közt és szopogatja.
Én: Mit szopogatsz? Tic-tac-ot?
Lara: Igen... meg akarod kóstolni?
Én (fintorogva): Neeeem!
Lara: Miért nem?
Én: Nem szeretem.. és különben is már össze van nyálazva.
Lara: De ez a vége nincs összenyálazva..
...és tartja felém a tic tac másik felét.

Lara Chuggingtont nézi a tv-ben.
Én: Ezt már láttuk.
Lara: De még csak kettöször láttam, nem baj..

Lara mutat nekem egy kisautót, amire nincs levonó ragasztva:
- Ezen nincs van rajta
Jót mulattam rajta.. nem tudom, hogy gondolkozik, mindenesetre érdekesen szövi a magyart.

Ö is rendszeresen összetéveszti a fül-orr magyar és német megfelelöit. Elmagyaráztam neki, hogy miért is van ez és hogy velem is ugyanúgy megesik:
fül = Ohr, orr = Nase
A német fül és a magyar orr nagyon hasonlóak a kiejtés szempontjából.



2010. december 28.

Két ünnep között

Karácsony hetén eljöttek a szüleim látogatóba. Az út nagyon izgalmasan indult a havazások miatt, mivel a frankfurti repülötéren számos járatot töröltek, nem fogadtak gépeket, vagy a repülötér is zárva volt. De csodálatos módon a szüleim gépe csak 4 órát késett, ennyivel megúszták a dolgot. Így 5 hónap után újra együtt lehettünk és ezt a szép ünnepet is együtt tölthettük. Igaz Lara után Ati, majd én és Alfred is megbetegedtünk és mindenkiben ott bújkált a megfázás. De azért voltunk vásárolgatni, sétálni, játszottunk sokat és örültünk egymásnak. Néhány kép:

                             


Atinak kibújt egy megkésett kisörlöje, így már 14 foga van. Egyre több szót mond, mint autó, Lara, így, úgy, itt, ott. Visszanéztem már, Laránál hogy volt. Neki is ebben az idöben 14 foga volt, viszont más szavakat használt, mint most Ati. Egy összehasonlító kép a 16,5 hónapos Laráról és Atiról:

 


Úgy tünik, hogy Larának véget ért a fél évig elhúzódó "Katis" korszaka, amikor is mindig Katinak (illetve elöször Atinak) kellett szólítanom. Most már nem szól rám, ha Larát mondok :-)

Beszélgetések Larával:

Én (Atihoz, aki Larára mutat): Igen, az ott Lara, ö is banánt eszik.
Lara: Nem ö.. sie!


Lara hámozza a banánt: Hova tegyem a sálát?
Én (elgondolkozva, hogy ez mit is akar jelenteni): Sálát...??
(közben rájövök, hogy németböl fordította) - Nem sálát, hanem haját! Németül hívják úgy, hogy "Schale", magyarul pedig "haja"




2010. december 15.

Egy kis otthoni fényképezkedés (még több kép a galériában):

             




2010. december 10.

Ati jár - jön a karácsony!

Ati 15,5 hónaposan december elején elkezdett egyedül járni! Már nagyon vártam, voltak elöjelei is, mert néhány napja már lépegetett 3-at 4-et, de ez még nem volt az igazi. De december elején rögtön 5 métert ment szép komótosan az apjáig. Mind nagyon örülünk neki!
Lara pedig imád énekelni és nagyon gyorsan tanul is, így elökotortam egy magyar cd-t, amit még nem hallgattunk és néhány nap alatt megtanult róla pár dalt.



Közben hatalmas hó esett, így az udvaron hóembert építettünk. Gesztenyéböl vannak a szemei és gombjai, egy sáslevél a szája és répa az orra. Sajnos most éppen olvad, de lesz még hó késöbb is. Feldíszítettük a házat, a kertbe is jutott egy égösor és vettünk egy müfenyöt is - az idén elöször és a család nevéhez illöen fekete színben! Eddig a gyerekek és a macskánk miatt a karácsonyfát a teraszon állítottuk fel, most bekerült a nappaliba. Érdekes módon se a gyerekek, se a macska nem bántják - erre nem számítottam. Van rajta egy színes és egy fehér villogó égösor, sötétben remekül mutat, nappal nem olyan szép. És persze nincs illata, amit igen sajnálok.

----------------------------------------

Mentünk az autóval, amikor közvetlenül elöttünk elrepült egy galamb.
Én: Hú, majdnem elütöttük a madarat!
Lara: Igen... utána meg fogna halni?
....
Lara: Elöttünk a barátiam, mögöttünk a barátiam, mindenhol a barátiam! (autókról beszélt, akik a barátai)

Lefekvéskor búcsúzok Larától:
Én: Aludj jól, szeretlek!
Lara: Én téged is!

A németböl fordítja szó szerint, ezért nem stimmel a szórend: "Ich dich auch" = "Én téged is"

 
     
       
     



2010. november 30.

Aktuális témák: kaki és halál

Elmeséltem a kakis sztorit anyukámnak és ö nagyon nevetett rajta, így ide is leírom. Amikor megtörtént, én nem nevettem, éppen nagyon siettem valahová - a legrosszabbkor jött. Alfréd szabin volt itthon, együtt volt Atival a nappaliban, Lara pedig az oviban volt. Bementem a két fiúhoz, hogy megmondjam, most öltözök és indulok, amikor láttam, hogy Ati valamit keneget a kis ujjával az ágy szélére terített takaróra. Közelebb mentem és láttam, hogy valami barnaság az. Ha addig még nem sejtettem volna, akkor azonnal tudtam mi az, mert egyben megcsapott a kakaszag is. Ati kakát kenegetett. A földön a hosszú szörü szönyegünkben kaka volt beletaposva, több helyen is. Mi a fene és honnan került ez oda?? Talán csak nem a macska bolondult meg a költözéstöl és kakált oda valahova?! Aztán megláttam, hogy az ágyon is van már egy kenöcs és a parkettán is kis kakanyomok vezetnek az ágyhoz. Ott tanakodtunk a párommal, én egyre idegesebben, mert indulnom kellett volna. Mindenütt büdös volt, nem tudtuk, honnan ered. A páromnak jött a zseniális ötlete, hogy esetleg Ati kakált, nézzem meg. Felvittem a szobájába és TÉNYLEG!!

Ati úgy bekakált, hogy még a nadrágja szárán is kipotyogott a kaka!!

A párom feltakarította, én meg mentem a dolgomra. Ez volt az elsö, de nem az utolsó eset. Még egyszer megismételte a kis csillagom a mutatványt. De akkor már csak a parkettán voltak kakidarabok, a szönyegben nem. :-)

----------------------------------------------------------------------------

Lara 4 éves kora óta elég sokat beszél a vérröl és halálról. Biztos az oviban hallotta, mert a környezetünkben nem halt vagy sérült meg senki. Illetve neki vérzett valamije és onnantól kezdve mindig azt kérdezgette, hogy ebban vagy abban a testrészében is van-e vér. A halálról is beszéltünk egyik este, amikor kérdezett engem mindig, hogy "és utána?" én meg mondtam, hogy "utána felkelünk - utána iskolába fog járni - utána egy másik iskolába - utána dolgozni fog - utána férjhez megy - utána gyerekei lesznek - majd unokái - és utána meghal. Na erre elgondolkozott, hogy az mikor lesz? Amikor olyan idös lesz, mint a dédanyja (90 felett van). De ö nem szeretne meghalni, még akkor sem - és már pityergésre is állt a szája széle. Úgy sajnáltam szegénykét - emlékszem, hogy nekem is volt egy ilyen idöszakom gyerekkoromban. Még egyszer feljött ez a téma, akkor is ugyanilyen eredménnyel - nem szeretne meghalni és mi se haljunk meg.





2010. november 14.

Ati néhány nap múlva 15 hónapos lesz. Voltam vele oltáson a gyerekorvosnál. Megbeszéltük 6 héttel ezelött, hogy terhelem itthon lassan Atit tejtermékekkel és ha hasmenése, kiütése lesz töle, azonnal jelentkezek. Adtam is neki joghurtot, gyümölcsös túrót - semmi. Utána kapott tehéntejet müzlivel - semmi!! Nem is mentem vele a dokihoz. Az oltás idején viszont beszéltünk az esetröl:

Én: Létezik, hogy most már nem érzékeny a tejtermékekre? Kb. 2 hónapig nem kapott belölük és most nem lett hasmenése és kiütése, amikor újra próbálkoztunk!
Doki: Igen, lehetséges! A bélrendszere kifejleszt egy toleranciát és már nem reagál. Mi 6 hónap tejmentességet szoktunk javasolni, Ön már most látja, hogy javult a helyzet. Naponta 3 dl tejet vagy 30 dkg tejterméket kellene fogyasztania a kálcium miatt.
Én: Szójatejet is adhatok neki?
Doki: Azt is adhat, bár inkább állati eredetü tejterméket adjon, mert abban több a kálcium.
Én: De a szója maga szintén mehet? Nem káros?
Doki: Nem, a szóját is adhatja.

Csak azért kérdeztem rá nyomatékosan, mert a fórumban többen is írták, hogy néhány éves kor alatt nem ajánlott a szója az ösztrogenizáló hatása miatt.
Atinak az utóbbi 3 hétben 3 kisörlöje bújt ki, ezzel 12 foga van - elég lenne, hogy mindent megegyen vele, de a kis drágám olyan válogatós, hogy csak na! Még az sem biztos, hogy ha ma megeszi azt a bizonyos szalámis kenyeret, akkor holnap is meg fogja enni. Legújabb szokása, hogy megrágja, majd kiköpi a kaját - rendszerint bele a hosszú szörü szönyegünkbe, aminek külön örülök. Egy harapás - egy korty víz - ez megy felváltva, így egy étkezés eléggé el tud húzódni, pláne hogy közben rendszeresen fel kell törölnöm a csócsát, lepucolnom Atit.

Ahogy 12 hónaposan egyik napról a másikra elutasította az elalváshoz adott cumit, most 15 hónaposan nem akar tápszer inni az ágyban elalvás elött. Már csak ekkor kapott tápszert, napközben nem. Az a baj, hogy nem kér semmi folyadékot, aminek fehér a színe, így hiába mondja a gyerekorvos, hogy adjak neki 3 dl tejet, nem hajlandó meginni. A joghurtot legalább nem köpi ki, a sajtot viszont igen. Lehetöségeink korlátozottak.

Az utóbbi hetekben egyre többet áll meg a két lábán egyedül és nagyon szépen lépked kézen fogva. Persze nem eröltetjük, csak haladjon a maga tempójában. Mindenesetre a járást nagyon élvezi, jókat nevetgél közben. Többször is mondta már, hogy inni, miközben tartotta felém az üvegét, és hallottuk azt is mondani, hogy trinken. Integet, tapsol, ha kedve van, puszit is dob. És nagyon csiklandós.

Az új ház nagyon bejön, mindannyian imádjuk! 3 hónapja lakunk itt és már csak 1 helyiség van, ahol rendet kell tenni és ki kell pakolni néhány kartont. De a cuccok nagy részét már felvittük a padlásra, rendben van a dolgozó/vendégszoba és a mosókonyha is, amely a pincében még eléggé tele volt pakolva. Még egy elöszobaszekrény hiányzik, mert a régi nem nagyon passzol, és a kertbe kellene egy szerszámos házikó. Ez már következö évre marad. Tavasszal a párom készít egy rózsaívet a teraszhoz. Vettünk egy futórózsát, amely 10 méteresre is megnö, rózsaszínü a virága, azt szeretnénk felfuttatni rá. A közepén egy hinta lesz felszerelve a gyerekeknek.




2010. október 24.

Atiról

Ati most 14 hónapos. A minap voltunk vele a Baumarktban venni a kertbe néhány dolgot, ahol láttunk egy kicsi fiúcskát ide-oda szaladni. A szüleivel leálltam beszélgetni, még csak 11 hónapos volt és már egy hónapja jár. Közben a kicsi az apja hatalmas szendvicséböl harapdált le. Mondtam nekik, hogy Ati még csak meg sem áll kapaszkodás nélkül, nemhogy szaladna. De még testvérek között is nagy lehet a különbség, Lara ugyanis mindent jóval korábban csinált. A Baumarkt utáni nap Ati belém kapaszkodva feállt, majd elengedett engem és úgy állt vagy 10 mp-ig. Nagyon örültem neki, mert egyedül csinálta. Eddig ha én elengedtem, akkor állt csak icipicit, de nem magától. A napokban megtanult tapsolni is, így most nagy lelkesen integet vagy tapsol. Ismételgeti a hallott szavakat, egy párszor mondta, hogy anya és egyik reggel azzal fogadott, hogy jó reggelt. Persze lehet, hogy csak ezt képzeltem bele, de nagyon hasonlított és illett a szituációhoz.





2010. október 1.

Új otthon, régi élet

Sierekesen megünnepeltük Ati elsö szülinapját az új házban. Nagy szerencsénk volt, mert a megelözö és következö napokban is csak 20 fok körül volt a hömérséklet és esett az esö. Nem úgy a buli napján: ekkor 30 fok volt és veröfényes napsütés. Így gyorsan felállítottuk a kis medencét a gyerekeknek. Elözöleg vettünk egy 3 méteres trambulint, mert Lara imádta Magyarországon. Így a három nagyobb gyerek a medencéböl a trambulinra és vissza szaladgált nagy visongatás közepette. 13 felnött volt, 3 négyéves gyerek és 3 egyéves. Nagyon jól éreztük magunkat! Atinak csináltam két Túró Rudi tortát, kicsit édes lett, de finom.
Néhány kép a szülinapról itt található.

Ati egy évesen 81 cm és 10,8 kg volt. Sajnos idöközben kiderült, hogy tejfehérje allergiája van. Még egy tesztet csinálunk a dokinál, utána kap speciális tápszert receptre, mert valahogyan kálciumhoz kell jutnia. Addig is zöld színü zöldségeket kell adnom neki. A tejfehérje allergia attól különbözik a laktóz intoleranciától, hogy nem csak hasmenést okoznak a tejtermékek, hanem kiütés is jelentkezik. Atinak rendes tejre iszonyú hasmenése lett, kiütötte az egész hátát és az arcát is. Laktózmentes tejre elmúlt a hasmenés, csak laza lett a széklete, de a kiütés megmaradt. Ugyanígy volt ez joghurtnál, túrónál is. Most pár hete nem kap tejterméket. Két éves koráig tartanunk kell ezt a diétát, utána próbálkozunk egy újabb terheléssel.

Atinak most 9 foga van, ebböl kettö eléggé ferde. Még nem jár egyedül, csak kézen fogva. Nagyon jól tud felfelé lépcsöt mászni és felmászik az ágyra is. Három szót használ: gyere, csüccs, nem. Imádja az autókat, szinte egész nap azokat tologatja.
Lara elkezdett kriksz-krakszból fejeket rajzolni, van már kezük és lábuk is, csak hasuk nincs. Vicces! Néha olyan ördögfióka tud lenni, hogy a hajam égnek áll. Pl. négy óra leforgása alatt telerajzolt két falat autókkal (! nem ceruzával), lemászott a pinceablak elötti gödörbe, odazárta Ati ujját a teraszajtóval, lelökte az ágyról, fejbehúzta elöbb egy autóval, aztán a parfissal. Nem is voltam rá kiakadva! És ráadásul Ati aznap reggel még oltást is kapott, így szegénykének nagyon kijutott aznap.




2010. augusztus elsö hete

Végre költözünk az új házba

Elérkezett az utolsó hét is a régi lakásban, nagy erökkel pakoltunk, miután visszajöttünk Magyarországról. Lara délelött oviban volt (váltania kellett a költözés miatt), délután pedig mindkét gyerekre anyósom vigyázott. Ati megintcsak fejlödött, megtanult integetni, elsö szava "nem, nem, nem" és kinövesztett egyszerre két fogat (7-8. fog).

Pakolás közben el is felejetettük, hogy augusztus 5-én van az ötödik házassági évfordulónk. Ezen a napon aludtunk utoljára a régi lakásban. Ha ez nem egy újabb jel a helyes választásra! Újabb év, új lakás, új élet! Másnap a párom és a sógorom átvitték a három ágyat az új házba, majd délután elmentek az IKEA-ba venni pár dolgot (pl. ruhásszekrényt nekünk és Larának, mert a Lara szekrényét Ati kapta meg, a miénk pedig egyrészt kicsi, másrészt a fiókok szétesöben voltak. A párom legénylakásának utolsó hagyatéka volt, a többi bútort már lecseréltük az utóbbi 7 évben, amióta együtt lakunk): a mosókonyhába került a téli ruháknak, ágynemüknek, mosószernek).

Második nap, szombaton jöttek a segítök. Családi vállalkozás volt, mert a páromnak a nagyobbik bátyja is csatlakozott a két nagy fiával, így öten pakolták a bútorokat és délután öt órára végeztek is. Egy segítönek máshol akadt munkája, egy másik pedig beteg lett, így ök kimaradtak a jóból ;-)

Ati közben megtanulta mondani, hogy "gyere". Elsö éjjel a mi ágyunkban aludt, egyszer ébredt (mi többször). A következö két éjszakát átaludta, immár a saját szobájában. Alakul ez! Lara nem veszi olyan jól az akadályokat, mostanában többször elöfordult, hogy bepisilt nappal, nem ért el idöben a wc-re. Elmondása szerint nincs elég ideje odaérni. Igaz, 3 ajtót kell kinyitnia, amíg elér a kagylóig.. ki tudja. Neki a legtöbb a változás, mert még az ovit is váltania kellett, mert más körzethez tartozunk. Ide viszont a második héttöl kisbusszal ment és jött is haza, nem én viszem. Ez is egy új dolog a számára. De mind az új ovit, mind a házat, mind a kertet nagyon élvezi.

Én is kertészkedtem már, ültettem virágokat, málnabokrot és földiepret. Kertesházban nöttem fel, de soha nem volt kedvem a kertben segíteni, inkább bent ültem, vagy elmentem röplabdázni. Most felnött fejjel másképp látom a dolgokat, egész nap kint ülnék, ha tehetném. A szomszéd nagyitól már uborkát is kaptam ajándékba. Ismerkedünk mindenkivel.

Az elsö napunkra beszéltük meg az internetes, telefonos pasival, hogy kijön és bekapcsolja nekünk a házba, amit kell. 8:00 és 16:00 óra között kellett otthon tartózkodnunk. A pasi nem jött és nem is hívott minket. Másnap kapott a párom egy emailt, hogy sajnos nem sikerült eljönnie, hívjuk a szolgáltatót telefonon és egyeztessünk új idöpontot. Ezt a párom csak 3 nap múlva olvasta el, amikor újra dologzni ment, hiszen nekünk nem volt internetünk, se telefonunk. Kaptunk egy levelet is postai úton ugyanezzel a szöveggel, de ekkor már túl voltunk az idöpontegyeztetésen. Legközelebb 2 hét múlva tudnak jönni, azaz addig nincs telefon. Kapunk viszont 3 hónapra ingyenes internet stick-et, legalább azzal tudunk emailt olvasni. Többre nem futja a keretböl, skype pl. le van tiltva vele, mert túl nagy az adatátvitel, pedig a szüleimmel úgy szoktuk tartani a kapcsolatot. Két hét múlva egy nappal Attila egy éves szülinapi bulija és a házavató buli elött egész nap otthon kell majd tartózkodnom és a pasira várnom. Vásárolni majd valaki más lesz kénytelen..



2010. július 8-26.

Magyarországon jártunk: Attila megállíthatatlan fejlödése

Attila 2 nap múlva 11 hónapos lesz, most 11 kg. Most Magyarországon vagyunk a nagyszülöknél és ezen belül is nyaralunk Hajdúszoboszlón a Hungarospa hotelban és fürdöben. A fürdöt tudom ajánlani, a három csillagos hotel viszont hagy kivetnivalót maga után. 4 napot töltöttünk itt, minden nap strandolni jártunk, a szüleim kezeléseket kaptak mindenféle bajukra. A várost és a játszóteret, valamint a fizetös trampolinost (15 perc 500 Ft-ért) is megjártuk jópárszor.

Ati is élvezte nagyon a vizet, mint Lara. Kislányom megtanult a víz alá merülni, ami jó feltétele lesz az augusztus végén kezdödö úszótanfolyamának.
Attila pedig eddig csak mászott, viszont az uszodában az elsö két napon teljesen lecsuszpitolta a hasáról a bört. A negyedik napon ezt megelégelte, négykézlábra állt és a hasát megemelve mászik.
Az utóbbi hetekben megtanulta magát felhúzni térdelésbe, majd állásba és itt Magyarországon elkezdett vándorolni a bútorok mentén, azokba kapaszkodva.
Ezzel egy idöben kinövesztette egy éjszaka alatt a 6. fogát is. Ez ferdén áll és valószínüleg akadályozta a mellette levö fog kibújását, amivel Ati 2 hónapja szenvedett.
Hogy mindennek egyszerre kell jönnie?? IGEN, mert ráadásul most elöször át is aludta az éjszakát! Este 3/4 9-töl hajnali 5-ig aludt, akkor ivott, majd másodszor ivott fél 8-kor és felkelt negyed 9-kor. Mindezt a fognövesztés éjszakáján.
Ezen kívül megtanult lépcsöt mászni, persze csak térdelésben. El kellett barrikádozni a lépcsöt, mert amint szabadon volt, Ati azonnal nekiindult. Útközben képes volt egyszerüen megfordulni és jött volna visszafelé. Ez esés nélkül nem lett volna lehetséges, ezért mindig résen kellett lenni.

Elkezdtünk neki adni mindenféle ennivalót az asztalról, de sajnos hasmenése lett töle és kipattogzott a háta. Elöször azt hittük, hogy a melegtöl, de aztán gyanús lett a kaja is, így visszaálltunk az üveges babaételekre és a tápszerre. Nehéz, mert Ati szívesen enne már tölünk, mindig nagy hepajt levág ebédnél, vacsoránál, ha nem kap semmit. Így lehetetlen kényelmes tempóban enni mellette. Ez csak úgy müködik, ha elötte öt etetjük meg.

Mama és nagyapa nagyon lelkesek, amikor idejük engedi, nem kell fözni, mosogatni, füvet vágni, kapálni, akkor játszanak a gyerekekkel, mennek a játszótérre, ki a kertbe a medencébe. Sajnos lejár az idönk hamarosan, de apa is vár már minket odahaza.

Találkoztunk két baráti családdal, akiknél vannak gyerekek. Dóri 6 éves, az öccse Csipet 3 lesz, Matyi pedig 8 hónapos volt. A legkisebbek még inkább egymás mellett játszottak, de a két csaj nagyon jól elvolt együtt, mint már évek óta. Dóri apukája megnyírta Ati haját, egész rövid lett, csak öt milis. Most már igazi kis vaszsúró macsónak néz ki. :-)
Néhány barátra nem maradt idö a nyaralások (övék vagy miénk) miatt, de majd legközelebb bepótoljuk a mostani lemaradást.
Lara megint hozza a formáját és néha nagyon vicceseket mond. Egy példa, amit a nagyapja mesélt el éppen:

Nagyapa mondja Larának, hogy menjenek most már le, mert neki menni kell pisilni. Úgy is volt. Utána nem sokkal Larának is pisilnie kellett, ment a wc-be és kukucskált bele a kagylóba:

Lara: Nagyapa, pisiltél?
Nagyapa: Igen...
Lara: De ilyen büdöset?
Nagyapa (nevetve): Kakiltam is egy kicsit..


Lara legújabb téveszméje, hogy ö Atika, Attila pedig Larácska. Így kell most öket szólítani és mindig ránk szól, ha eltévesztjük a neveket.
Lara szerint a mentöautót beteges kocsinak hívják.

Megtanulta leírni a nevét, Ati nevét és a számokat 0-9 között. Persze csak másolási alapon, nem magától.

Néhány kép a magyarországi idöszakból:

Nyíregyházán a nagyszülökkel:

   
még több kép a galériában

Kisgyermekes barátainkkal:

 
még több kép a galériában

Hajdúszoboszlón a fürdöben:

 
még több kép a galériában




2010. július 3. - szombat

Fodrásznál

Atival és Larával fodrásznál voltam, hogy csinosak legyünk, ha megyünk jövö héten Magyarországra. Atinak ez volt az elsö hajvágása, ami két fordulós volt. Az elsö nap elég fáradt volt és nem nagyon hagyta magát, ezért egy másik nap visszamentünk és befejeztük. Larának a nyakába lógó hajzatot távolítottuk el, és hoztunk haza néhány szebb hajfodrot.
Attila itt 10,5 hónapos, Lara pedig 4 éves 1 hónapos.

 
még több kép a galériában




2010. június 27. - vasárnap

Hihetetlen fejlödés

Az utóbbi 10 napban Attila nagyon sokat fejlödött! Sikeresen felmászik rám és megtanulta felhúzni magát térdelésbe. Csak néhány nap múlva a kis talpaira is felállt és most már tud kapaszkodva állni. Szétterpesztett lábakkal ül a popsiján és ha ez nem lenne elég, kibújt az 5. foga is!


még több kép a galériában




2010. június 17. - csütörtök

Attila 10 hónapos

Attila 10 hónapos lett ma. 78 cm hosszú és 10,6 kg. Az utóbbi napokban növesztett még egy fogat (negyediket), ami annyira megviselte, hogy óránként keltem hozzá éjszaka, mert felsírt. Kapott kicsi vizet, majd aludt tovább. A cumit is mindig kiköpi, pedig az szokta megnyugtatni. Az utóbbi napokban egyre többet húzta fel magát térdelésbe. Általában belém kapaszkodik és rám mászik, de már a konyhában a mosogatógép is segítségére volt. Ennek lehajtott ajtajára támaszkodva ki is nyújtotta a térdeit.

Íme néhény friss kép:



Attila alszik az ágyában. Mindenféle pózokat felvesz, szereti kidugdosni a rácson a végtagjait. Ebböl következik egy kis sorozat:



Egy kis videó arról, hogy gindzsolja Lara az öccsét:



Lara és Attila ezen a képen 1 hét híján 10 hónapos volt. Nem csak hasonlítanak, de jócskán különböznek is egymástól:





2010. június 16. - szerda

Gólya, gólya, hosszú lábú gólya

Beszélgetés Larával arról, mit csinál a gólya:
Én: Mi van azon a szalagon, Lara?
Lara: Gólya!
Én: Igen! És mi van a csörében?
Lara: Baba.
Én: Hová viszi a gólya a babát?
Lara: Házba.
Én: És miért?
Lara: Ki lehet csomagolni.
Én: És akkor lesz a néninek egy babája?
Lra: Igen.
Én: Atikát is a gólya hozta hozzánk?
Lara (széles mosollyal): Neeeeeeeem! A pocakodból jött!
Én: És téged a gólya hozott?
Lara: Neeeeeem!
Én: Te is a pocakomból jöttél?
Lara (mosolyogva): Igeeeen!
Én: Akkor a gólya milyen babát visz a házba?
Lara (elgondolkozva): Kicsi babát!
Én: És beleteszi az anyuka pocakjába?
Lara: Neeeeeeeem!
Én: Akkor ki teszi bele az anyuka pocakjába a babát?
Lara: Az apuka!
Én: És hogy teszi bele?
Lara (elgondolkodva): Nem tudom..
Én (szintén elgondolkozva, hogy mondjam-e): A fütyijével.
Lara (mosolyogva): Neeeeeeem! A kezével!



2010. május 30. - vasárnap

Lara 4 éves

Ma van Lara 4. szülinapja és most elöször hívtunk gyerekeket is ünnepelni: Lara 3 ovis barátja jött el. Ennek megfelelöen egész délelött készültem és pontosan sikerült délután 2-ig mindent befejeznem, amikor mindenki egyszerre betoppant. Két anyuka is maradt beszélgetni (mindkettöt ismerem, az egyik a barátnöm is lett idöközben) és eljött Omi és Thomas sógorom is. Íme egy kis összeállítás az ünnepségröl:







korábbi bejegyzések







DHTML Menu By Milonic JavaScript Dynamic Drive